A sheavajat a sheafa diójából nyerik ki – erről már szóltunk. Viszont most érdemes lenne szólni egy keveset arról a növényről, mely hozzájuttat minket a karitévajhoz.
A shea vaj (vitellaria paradoxa) egy afrikai fafajta, mely leginkább Maliban, Kongóban, Ghanaban, Nigériában, Szenegálban, Szudánban és Ugandában lelhető fel. A fa gyümölcse magja hasznos olajokban gazdag, ebből nyerik ki a sheavajat, de az ezt körülölelő pép is nagyon sok tápláló anyagok tartalmaz.
A sheafa egy évelő növény, mely 10-15 évesen kezd el gyümölcsöket termelni. A legnagyobb terméshozamát pedig 20-30 éves korára éri el. Ezután még körülbelül 200 évig terem gyümölcsöket. A gyümölcsök leginkább egy nagy szilvára hasonlítanak, melyeknek 4-6 hónap szükséges ahhoz, hogy teljesen megérjenek. Egy fán átlagosan 15-20 kilogramm gyümölcs terem meg és minden egyes kilogramm gyümölcsnek 40%-át teszi ki a mag, melyből aztán a sheavajat készítik.
A sheavaj zsírsavai
A sheavaj öt különböző zsírsavat tartalmaz: palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav és arachidic. A legnagyobb százalékban ezek közül a sztearinsav és az olajsav található meg a gyümölcsben: ezek együtt 85-90%-ot tesznek ki. Ez a két zsírsav meglehetősen összhangban van egymással: a sztearinsav felel a sheavaj szilárdságáért, az olajsav pedig a puhaságát szabályozza ennek az anyagnak. Persze e két sav aránya országonként eltér egymástól: például az ugandai sheavaj jóval puhább és hamarabb olvad, mint a többi ország vaja.
A sheavajról azt is fontos tudni, hogy nagyon sok karbolsavat is tartalmaz, mely köztudottan antioxidáns hatású. Kimutatták azt is, hogy az olajbogyó fenoltartalmánál, csak a sheavajé magasabb.
A sheafa eloszlása és élőhelye
A sheafa csak a közép-afrikai országokban érzi jól magát, ez a klíma, ami leginkább megfelel a számára. Mivel a szavannai klíma a legmegfelelőbb e fa számára, így könnyen kikövetkeztethető, hogy a növény nagyon kedveli a meleget és jól viseli a szárazságot.